Sokan a boldogságot az embernél magasabb régiókban keresik, mások lejjebb, holott a boldogság emberi mértékre van kiszabva..../Konfucius/
A fiatalság gőgös és fanyalgó, semmit sem ért.... ....... és mire az ember kezdi megérteni a világot, addigra elmúlt a fiatalság.../Kazanlzakisz/
Az élet olyan, mint egy hatalmas, végtelen tenger, amelyen bárhova eljuthatsz, de amalyen sosem érkezhetsz meg sehová, mert mindig új távlatok és lehetőségek nyílnak meg előtted../Chritian/
Először a szem csókol, aztán a kezem. Mint tenger ömölsz el érzékeimen. Mint tenger ömöllek én is körül. Aztán part s tenger összevegyül.../ Szabó Lörinc/
Gondolatok
Az életbe nehéz megmondani, kik ártanak neked többet: az ellenségeid -rosszindulatból, vagy a barátaid - a legjobbszándékkal. (E. Bulwer-Lytton)
Az emberiség mindig könnyebbnek találta, hogy megkövezze a prófétáit, mint hogy megváltoztassa a gondolkozásmódját. (E.R. Punshon)
Szenvedéseink egyik oka az, hogy másoknak a példája után megyünk, nem értelmünk irányít bennünket, hanem a megszokás. (Seneca)
KÖSZÖNTELEK AZ OLDALAMON.
Ne az arcról ítélj, ne a külső után,
A lélek mutatja meg, kik vagyunk igazán.
Ne az arcot nézd, a lelket keresd.
Mindig a mélyből meríts, a felszín csak játszik,
Csak a lényeget tekintsd, s ne azt ami látszik"
" Ne hagyd, hogy azok az emberek, akik haboznak melletted lenni, túl sokáig időzzenek az életedben, a szívedben vagy a gondolataidban! Foglalkozz azokkal, akik őszintén örülnek ha látnak, azokkal, akik érdeklődnek felőled, azokkal, akiknek mindig van egy-két jó szavuk hozzád! Csak tőlük kapod meg és csak nekik adod azt az energiát mit úgy hívnak: Szeretet!
"
Mi az az erő, amely messzire vezet a megszokott világ kényelmétől, és rávesz, hogy inkább vállaljuk a kihívások seregét, noha tudjuk, hogy e világ dicsősége múlandó? Úgy hiszem, hogy ezt az ösztönző erőt úgy hívják, az élet értelmének keresése. Sok-sok éven át kerestem a biztos választ könyvekben, művészetekben és tudományokban, követtem érte veszélyes és könnyű utakat, és számos választ találtam. Most már meggyőződésem, hogy biztos választ sosem kaphatunk ebben az életben, de végül abban a pillanatban, amikor ott állunk a Teremtő előtt, meg fogunk érteni minden lehetőséget, amelyet valaha felkínáltak nekünk.
A fény harcosai gyakran kérdezik maguktól: "Mit keresek én itt?" Nagyon gyakran úgy érzik, hogy az életüknek nincs értelme. Épp ezért a fény harcosai. Mert követnek el hibákat. Mert tesznek fel kérdéseket. Mert mindig keresik a dolgok értelmét. És végül meg fogják találni.
Az ember élete egyszeri, ezért sohasem fogjuk tudni megállapítani, melyik döntésünk volt jó és melyik rossz. Az adott helyzetben csak egyszer dönthetünk, s nem adatott meg nekünk egy második, harmadik, negyedik élet, hogy különféle döntéseinket összehasonlíthassuk.
Gyönyörűen mondta valaki, hogy barátja az ő "lelke fele". Én is úgy éreztem; lelkem az övével egybeforrva egy lélek volt két testben. S talán azért irtóztam tovább élni, mert nem akartam fél-életet; s azért féltem meghalni, nehogy, akit annyira szerettem, velem és bennem egészen meghaljon.
Szent Ágoston
Az egyetlen módja, hogy felülemelkedj az életen, ha a maga teljességében megéled, nem pedig kikerülöd vagy elmenekülsz előle.
Az élet nem egyenes, jól belátható folyosó, melyen felszabadultan, akadálytalanul vonulhatunk végig, hanem ösvények labirintusa, melyen át hosszan tartó és bajos kutatással kell meglelni az utat, s eközben időről időre zsákutcába jutunk. Ám ha van hitünk, mindig megnyílik előttünk egy ajtó - talán nem pont az, amelyikre mi számítottunk, de mindenképpen olyan, mely mögött a helyes út vár ránk.
Egy nap majd hiányozni fognak az üzeneteim, amiket küldtem neked. Hiányozni fog, hogy mennyire aggódtam érted. Hiányozni fog az idegesítésem. Egy nap, amikor eltűnök, hiányozni fog, hogy volt valaki, aki akart téged. És amikor már nem leszek itt többé: HIÁNYOZNI FOGOK!!
Minden nő életében van egy pont ahol elveszti önmagát. Lehet, hogy túl reagáljuk a dolgokat, de az is lehet, hogy nem akarunk elveszteni magunk mellől egy olyan embert, aki nagyon fontos nekünk. Az is lehet, hogy ez a legnagyobb félelmünk. Ilyenkor a legnehezebb hinni a jóban, mert ha hiszünk és az ellenkezője történik meg, akkor végleg a padlóra kerülünk... Ilyenek vagyunk. Érzékenyek, törékenyek. És senki sem tud ránk eléggé vigyázni.
Csak kétféleképppen élheted életed. Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat.
Bölcsességek
Életünk olyan, mint amilyenné gondolataink
teszik.
Akinek
látszunk, arról mindenki ítélhet, amelyek valóban vagyunk, arról senki
sem.
G-Mail belépés
Mese arról......
Somlyó György: Mese arról, ki hogyan
szeret
Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar, hisz szeretik. Van,
aki azt hiszi, tehet, amit akar, hiszen szeret. Van, aki úgy érzi,
minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeret. Van, aki úgy érzi,
minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeretik. Van, akinek számára
a szerelem határos a gyűlölettel. Van, akinek számára a szerelem
határos a szeretettel. De van olyan is, aki a szerelmet összetéveszti
a szeretettel, s nem érti, hogy mások feleletül a gyűlölettel
tévesztik össze a szerelmet. Van, aki úgy szeret, mint az országútra
tévedt nyúl, amely a fénycsóvák csapdájába esett. Van, aki úgy, mint
az oroszlán, amely széttépi azt, amit szeret. Van, aki úgy szeret, mint
a pilóta a várost, amelyre bombáit ledobja. Van, aki úgy, mint a radar,
amely a repülők útját vezeti a levegőben. Van, aki békésen szeret, mint
a kecske, amely hagyja, hogy megszopja az éhező kisgyerek. Van, aki
vakon, mint a másikat alaktalanságába nyelő amőba. Van, aki esztelenül,
mint az éjszakai lepke a lángot. Van, aki bölcsen, mint a medve a téli
álmot. Van, aki önmagát szereti másban, s van, aki önmagában azt a
másikat, akivé maga is válik általa.